A vers meghalt, s gyilkosa önmaga lett.
Saját vérét kente szét a kövezeten.
Megölte a rím, s az értelem felett
a jelentés mögötti titkos értelem.

Nincs bűnös, már csak az elkövetett bűn van,
felelni érte többé senki sem felel,
s hogy most történt, vagy a távoli múltban,
senki sem tudja, mert senkit sem érdekel.

Azok a láncok már réges-rég lehulltak,
melyek a szóból is egy új szót csavartak,
mert mit jelentett, azt áthúzták a tollak,
mások azt olvasták, amit ők akartak.

A vers meghalt, s gyilkosa önmaga lett,
s bár a vaskényszer egy új verset csinált,
most itt az idő, hogy a torzszülötteket
elsöpörje igazi jelentésvilág.

Budatétény, 1998. június 12.