Forró tekintet és hideg szavak.
Csak azt mondod, mit mondanod szabad,
és nem azt, mit hallani akarok,
hogy számodra csak én vagyok,
én vagyok.

Óvatos vagy, nesztelen a zajban,
néha nem beszélsz, nehogy meghalljam
mire vágyok, mit mégsem hallhatok,
hogy számodra csak én vagyok,
én vagyok.

A néma tekinteteddel megölsz,
felperzselsz úgy, mint egy kies mezőt;
ha elhinnéd, lehetünk boldogok,
hogy számodra csak én vagyok,
én vagyok.

Elfújhatsz úgy, mint egy gyertyalángot,
és megölheted, ki így imádott,
ó, csak egy percre lásd a holnapot,
hogy számodra csak én vagyok,
én vagyok.

Érd, 2000. május 17.