Mély fájdalommal tudatom, hogy igaz szellemi barátom, Dr. Losonci Miklós, sokoldalú művészetértő és emberértő tudós és előadó, március 11-én elhunyt!....
Barátom, aki utolsó pillanatáig írt és egyre csak írt; különleges gondolatait igyekezett megosztani velünk.
A szobájában, az asztalán lehet, hogy összevisszaság uralkodott, de a fejében rendben sorakoztak a gondolatok, a mondanivalók.
Érezte, hogy sürget az idő, sok minden átadnivalója van még. Éppen megírhatta tavalyi könyvem recenzióját, de a legújabb írásomra már nem jutott ideje.
A Szentendre Szalon meghatározó egyénisége volt és nélküle szürkébb lesz a beszélgetés is. A Szalon tovább működik és kötelessége megőrizni az Ő szellemét!
Sokat beszélgettünk kettesben-négyesben, sok mindenről, tiszteletről és becsületről, igazságról, emberségről.
Úgy érzem feladatul kaptam tőle ennek a szellemi hagyatéknak a továbbvitelét.
Miklós, igyekszem megfelelni elvárásodnak!
Isten veled, nyugodj békében! A földi küzdelmeket ránk hagytad, ránk maradtak!
Az utolsó alkalom - amely elmaradt - mézes konyakjával és szivarával búcsúzunk tőled.
"Fiatal" barátod Péter és Ari