Általánosan elfogadott dolog egy kis barna kandishcukorral ízesíteni. Véleményem szerint a citrom nagyon elnyomja az ízeket, és így feleslegessé válik a tea. Az eredmény: meleg limonádé. Bár a gyümölcsteák némelyikébe egy-egy csepp elmegy. Bizonyos teafajtákat érdemes kipróbálni egy kis tejjel. 'Fontos' hogy egyik alkalommal a tejet tegyük először a csészébe, másik alkalommal a teát. Így nem fognak meggyanúsítani minket, hogy az Angliában vérre menő vitát folytató két tábor bármelyikébe is tartoznánk. ;-)

Természetesen vannak ettől különböző receptek is. Minden népcsoport kialakította a maga szokását. A kínaiak és a japánok mindjárt 3-4-et is. Az európai kultúrában mindent teának hívnak amit leforráznak /a csirkét kivéve ;-) /. Fontos tudni azonban, hogy a különböző növényeknek különböző ideig kell ázniuk. Bizonyos gyümölcsteáknak 20 percre is szükségük van a teljes íz eléréséhez.

Egyre inkább elterjednek a természeti népek teaként fogyasztott italai is, így a délafrikai fűféle rooibus, és az inka kéregtea a lapacho. Ezek készítése eltér a fent leírtaktól.