KÜLFÖLDI CÉGEK DIKTÁLJÁK az államnak az áremelés mértékét. Ha a polgárok által választott kormány ellenáll a diktátumnak, az idegen vállalati központok az általuk felvásárolt televíziós hálózatokkal tömeget visznek az utcára, hogy az tüntessen éppen az ellen a kormány ellen, amely a tüntetők érdekeit igyekszik képviselni a monopóliumok ellen... Az abszurd eset nem afrikai banánköztársaságban történt meg, hanem itt, Közép-Európában, egy általunk jól ismert országban. A kiszolgáltatottságnak ezzel a mértékével az 1994 és 1998 között kormányzó koalíció helyezte prés alá a társadalmat, a vétkes politikusok azonban nem számoltak el akkori döntéseikkel, hanem továbbra is a törvényhozásban ülnek. Ezzel az irracionális helyzettel a globalizáció, és annak feltétele, a tudományosan megalapozott manipulálás sújtja Magyarországot a harmadik ezred kezdetén, karnyújtásnyira az európai uniós csatlakozástól. A földkerekség felgyorsult egységesülése többek közt terrorisztikus, politikai, informatikai, gazdasági, nyilvánosságbeli, nyelvi, demográfiai és tulajdonjogi kihívásokat állít az értelmiség elé. A válaszokat ki-ki a saját helyén kell hogy kimunkálja, ám a gondolkodáshoz impulzusokat adhat az interjúkötet tíz megkérdezettje, Demeter Ervin, Johnathan Sunley, Nagy Péter, Kindler József, Járosi Márton, Pungor Ernő, Grezsa Ferenc, Balázs Géza, Tóth Pál Péter, Tanka Endre, valamint az előszót író Bod Péter Ákos.