Az igazi beavatás útja
Franz Bardon a századelő német okkultistáinak legkiválóbb képviselője. Műve a mágikus iskolázás, önbeavatás iskolája. Nem azoknak való, akik a képességeket egy hétvégi tanfolyamokon akarják megkapni, hanem akiknek erejük, bátorságuk, türelmük van végigcsinálni.
A könyv leckékbe szedve vezeti végig a tanulót az úton. Mindegyik leckéhez test- lélek- és szellemiskolázási feladatok sora tartozik. Kellő alázattal, sok kitartással és nem elhanyagolható tehetséggel valóban mágussá képezheti magát az olvasó.
A mágia alapjaként az elemek uralását kell megtanulni. Bardon a tűz, víz, levegő és föld elemén túl a keletieknél ismert akasha (éter vagy tér) elem ismeretébe is bevezeti a gyakorlót. Az elméleti rész gondot fordít az ezotéria alapfogalmainak alapos (bár kissé régies stílusú) megismertetésére is. A gyakorlat - ahogy minden tisztességes helyen - az önismerettel, önuralommal is a gondolatok kontrolljával kezdődik, továbbá megtanítja tudatosan élni az alapvető életfunkciókat. Ezután az összpontosítás, önszuggessztió, energiák gyűjtése, sűrítése következik. A magasabb fokozatokban a testelhagyás, tudatkivetítés, elementálok létrehozása és programozása, tisztánlátás- és hallás, asztrálutazás és magasabb világok lényeivel való kommunikáció szerepel, de nem maradhat ki a mágiával való gyógyítás és a mágikus eszközök készítése sem.
Persze lehet fanyalogni, hogy ez akaratmágia, fekete (nem az!) vagy effélék, ettől még a könyv jó, az út járható. Az persze más kérdés, hogy ha valaki szert tett mágikus képességekre, mire használja azokat, de ez már az ő felelőssége. Lehetne azon is vitázni, szabad-e ilyen könyvet a nagyközönség kezébe adni, hiszen mindez valaha titkos tudás volt - de nem érdemes, hiszen a könyv megjelent, és állíthatom, hogy a mágia műfajában ennél sokkal gyengébb, veszélyesebb és "feketébb" könyvek is szép számmal jelennek meg.(Tabula S. Kiadó, 1997)
Osztályzat: * * * * *
Pertos
2001-03-22.
A (lidérc)fénytest
Mindenkit szeretnék lebeszélni "A fénytest" című könyvről és mindenről, ami vele jár. Az utóbbi évek talán legsötétebb, legfélrevezetőbb, legördögibb műve. Iszonyattal tölt el, és egyetlen célja, hogy a szellemiekre nyitott embereknek minél többet ártson. Ausztriában már óriási sikere van, és nálunk is ez várható, minek köszönhetően sokan juthatnak még zártosztályra, ha nem lesz, aki figyelmeztesse őket.
Mint köztudott, az asztrálvilágból bárki bármilyen néven bejelentkezhet egy médiumnál és annak (pláne, ha tetszetős az üzenet) nincs ébersége, sem lehetősége ellenőrizni, ki üzen. Ezt a könyvet nem Ariel diktálta, de még csak nem is a pozitív oldal valamely magas szellemisége. Sajnos ez az ellenkező oldal, és mindig jó fegyver volt a kezükben másnak adni ki magukat. Mivel tudják, a szellemi úton járó ember sok mindenre nyitott, sokszor jóhiszeműségében naiv, ezt jól fel tudják használni a megtévesztésre. A végső cél, ami a szelleminek álcázott tanítások mögött áll, a pusztítás.
Egyetlen szó sem igaz ebből a bizonyos kinyilatkoztatásból. Az egész ellentétben áll mindazzal, amit az elmúlt évezredekben tanított mind a kereszténység, mind a hindu és buddhista tudás a karmáról, mind az asztrológia, mind a modern pszichológia, holisztika és minden. Vagy ez mind hazugság, vagy az a valótlan, amit ez a bizonytalan és ellenőrizhetetlen kinyilatkoztatás állít. Persze lehet azt mondani, hogy most minden megváltozott, mert Isten úgy akarta, de ez igen olcsó kifogás és Isten aligha csinál a szájából segget, már bocsánat.
Nézzük csak az alap-állítást. E szerint az emberiség annyira fejlett, annyira halad a szellemi úton, hogy már csak a fénylénnyé válás van hátra. Elég józanul gondolkodni: sajnos ez az emberiség a 23. óra 59. percénél tart, hogy elpusztítsa önmagát a fegyverkezéssel, környezetszennyezéssel, genetikai manipulációkkal, klónozással, háborúkkal, betegségekkel. Ebben a világban az anyagiasság, a legdurvább indulatok, agresszió uralkodik. Az előttünk álló Vízöntő korszak ilyen lesz, az utána jövő Bak korszaka még keményebb és csak utána jön majd enyhülés. Az aranykor (ami még mindig nem fénnyé válás) majd 12-13.000 év múlva esedékes. Ide születtünk, ezt vállaltuk, hogy a történelem egyik legsötétebb korszakában éljünk, hogy fényt hozzunk bele, miközben dolgozunk, küszködünk - és ne ringassuk magunkat a káprázat, a májá, vagy a Kísértő által sugallt ábrándokba (a Fénytest pont ilyen). Ha ezeknek hiszünk, nem fénytest lesz, hanem bukás, elmebaj, pusztulás. Vajon hihető-e, hogy a mai emberiség felkészült egy ilyen átlényegülésre? Nézd végig a politikusokat, a gazdasági vezetőket, a multinacionális cégeket, a háborúkat szítókat, a köznapi élet, emberi kapcsolatok kiüresedését, eldurvulását, a világot uraló maffiákat - ez lenne a szellemiség, ezek kapnának minden bűnükre csak úgy azonnali feloldozást, karmájuk eltörlését, (ami után ugyanúgy folytatnák, amit eddig műveltek)? Ez az emberiség úgy néz ki, mint aki mindjárt, alig húsz év alatt fénnyé lesz? Persze az ember mindig jobban hajlik az ábrándokra, mint a valóság tudomásulvételére. Pedig a szellemi fejlődés nem más, mint azt és úgy látni a világban, ahogyan van. A többi illúzió, tévút. Persze a valódi út sohasem olyan csillogó és tetszetős. Már Jézusnak is mindenfélét ígért a csábító, hogy küldetésétől eltérítse. Így akarnak most is eltéríteni bennünket igen fondorlatos módon, és ez a könyv is ezt szolgálja. Beszéltem például biológussal, aki el is olvasta eme förmedvényt és csak nevetni tudott, micsoda tévedéshalmaz van kinyilatkoztatva például az örökléstanból. Nyilván Arieltől senki se várja, hogy értsen a genetikához, de azt még kevésbé, hogy ennek ellenére nyilatkozzon róla.
Természetesen mindenki azt hisz el, amit akar. Bár több, mint harminc éve járom az ezotéria útját (ami nem érdem, ettől még hülye is lehetek hozzá) én is tévedhetek, de bízom abban, hogy nemigen lehet ilyen könnyen félrevezeti. Mindenkit csak arra tudok kérni, lehetőleg kezelje kritikusan a mai sajtót elárasztó "égi lényeket" és üzeneteiket!
Osztályzat: mínusz * * * * *
Pertos
2001-03-22.
Az élet virágának ősi blöffje
A mai könyvpiacon egyre több olyan mű jelenik meg, amelynek szerzője azt állítja, hogy égi lények segítik, tőlük kapja azt a tudást, amelyet közread. Bár mindig is voltak és lesznek ilyen sugalmazott írások, ha a leírtak a józan ésszel, a nyilvánvaló tényekkel és cáfolhatalan tudományos ismeretekkel homlokegyenest ellenkeznek, megkérdőjelezhető, honnan is jön az inspiráció. Még ha nem is feltétélezzük, hogy a szerzo a jobb eladhatóság miatt hazudik, médiumi képességei lehetnek, csak az nem túl valószínű, hogy magas szellemi lények zűrzavaros halandzsát sugallnának. Különös az is, milyen keveseknek tűnik fel, hogy ugyanazok a lények olyannyira eltérő dolgokat mondanak különböző prófétáiknak.
Drunvalo Melchisedek "Az élet virágának ősi titka" című műve sajátos, elgondolkodtató keveréke nyilvánvaló tévedéseknek, blöfföknek és a valóban izgalmas, a szakrális geometria témakörébe tartozó gondolatoknak. Az egész könyvet egy, valóban érdekes, tetszetős, ősi és sokféle jelentést rejtő ábra magyarázatának szenteli, amelyet az "élet virágának" nevez, ám ezt a megnevezést úgy használja, minha az egyértelműen és cáfolhatalanul nem jelenthetne mást. Maga a rajz körzővel karcolt körök egymásba kapcsolódó mintázata, egyfajta gráf, vagy mátrix a matamatika nyelvén, vitathatatlanul szép és harmóniát sugároz. (Mellesleg, érdemes lenne a magyar karcolt díszű szuszékokat tanulmányoznia, ahol ezen ábra számos variációja jelenik meg, ráadásul a frigyládára emlékezetető ládákon - lásd Lükő Gábor, Pap Gábor és Makoldi Sándor tanulmányait)
A szerző nyilvánvalóan írói álnevet használ, szerényen épp Melchisedek, az egyik legtitokzatosabb bibliai ősatya nevét. Tudását az angyaloktól és Thot-tól, az írás és a tudomány óegyipomi istenétől kapta, de túl is szárnyalja mesterét, jobb meditációt tud, mint amivel az Isten 52.000 éve életben tudja tartani magát.
A mű egyik fő állítása, hogy létezik az emberi test körül egy 15-18 méter átmérőjű kettős tetraéder alakú energiaképződmény, ami nem más, mint a Mer-Ka-Ba, amely, ha mozgásba jön, visszavezet eredeti lényünkhöz és szellemi magasságokba emel.
Drunvalo szerint ez egyiptomi elnevezés, a "Mer" egy sajátos fényfajtára(?) utal, amelyet csak a XVII. dinasztia idején ismertek igazán. A "Ka" és a "Ba" valóban az egyiptomi lélek-fogalom két aspektusa, ahogyan ő is írja, de a Mer hieroglifa kb. tízféle jelentése között a fény nem szerepel.
A Mer-Ka-Ba fogalma nem ismert Egyiptomban, ez zsidó fogalom. A Merkabah szó szekeret jelent, a kabbalista hagyományban a "Maaszé Merkabah" a "szekér útja", az ember visszatérése Istenhez, szellemi út, nem űrhajó vagy ufó, ahogyan egyesek értelmezik Ezékiel látomását vagy Illés szekerét.
A Kabbala tetraéderekről sem tud (bár az energetikával foglalkozók számára egyértelmű, hogy sok, eddig nem ismert energiaképződmény létezhet az aurában, illetve szellemi koncentrációval tetszőleges alakzatokat is elő lehet állítani, és itt inkább valami efféléről lehet szó).
A Mer-Ka-Ba bemutatása után a szerző az "élet virágát" kezdi boncolgatni. E fejtegetésekben annyi a nyilvánvaló alapvető ismerethiány, tárgyi tévedés és félremagyarázás a lehető legkülönbözőbb történeti, természettudományos vagy ezoterikus témában, hogy párját ritkítja. Legalább száz olyan állítás olvasható például az egyiptológia tárgyköréből, amelyet minden egyiptológus kapásból cáfolni tud, az afféle állításokkal pedig, hogy a Nagy piramis alatt egy mérfölddel föld alatti város, vagy egy mindössze pár atom vastagságú korong alakú jármű van, legfeljebb a sci-fi rajongók tudják értékelni.
Mellesleg, a tévedések és nyilvánvaló blöffök öt oldalas jegyzékét állítottam össze, de egy egyiptológus bizonnyal még többet találna. Már bocsánat, de valami nem attól lesz ezoterikus, hogy minden nyilvánvaló, logikus, tudományos és történeti ténnyel ellenkezik!Van persze értéke is a könyvnek. A szakrális geometria és számmisztika körébe tartozó fejtegetések a mű második felében valóban gondolatébresztőek, bár az, ahogyan Drunvalo barátunk még egy képeslapban is a saját elmélete bizonyítékat látja, felveti a paranoia és rögeszmésség halvány gyanúját. Sajnos ez a megszállott bizonyítási vágy hatja át az egész könyvet, mindenben a maga ábráját keresi. Ettől függetlenül vannak élvezetes részei és nehezen követhető, de magvas következtetései. Izgatottan várjuk a megígért következő kötetet, amiben - ha igaz - benne lesz az a csodálatos meditáció, amely jobb, mint az, amely Thot-ot több tízezer éve életben tartja!
Osztályzat: * * *
Pertos
2001-03-22.
