Mi az egészség? III.
Mi a szellemi egészség?
(mentálszint)
Mi a szellem?
Az asztrológia a szellemet a levegős elemhez sorolja, ezért az ember esetén a szellemi állapotot alapvetően az ember gondolatainak állapota mutatja meg. Ez az ember beszédében, leírt gondolataiban fejeződik ki a legjobban, de minden cselekedetét befolyásolja a szellemisége.
Az emberi összetevők között ezt értelmezik a leginkább különféle módon, ami jó dolog, mert ez által sokszínűvé válik a világ.
Számomra, ehhez a részhez tartozik az ember kognitív funkcióján túl az élethez való alapvető gondolati hozzáállása is, a hite, értékrendje, céljai, morális állapota. Az összes olyan tulajdonsága, ami megkülönbözteti az embert a lelkes állattól.
Mi a szellemi egészség?
Nagyon erősen befolyásolja az ember szellemi állapotát a testi, lelki állapota és a társadalmi környezete; de a lényeges az, hogy segítségével képes legyen jól vinni az életét, képes legyen a társadalom által kiszabott módon élni.
Szerintem, attól egészséges a szellem, ha minden külső körülménytől függetlenül képes alkotó módon, vagy szemlélődő módon, örömmel élni.
Mi a társadalmi egészség?
(közösségi szint - Vízöntő)
Az egészséget meghatározó társadalmi környezet:
Tény: A magyar népesség egészségi állapotát tükröző kiemelkedően rossz statisztikai adatok, elemzések hátterében meghúzódó okok között társadalmi, mentálhigiénés és genetikai természetűeket egyaránt találunk. A szív- és érrendszeri megbetegedések, az alkoholizmus, a dohányzás, a neurotikus és pszichoszomatikus kórformák kialakulásában mindhárom fent említett ok szerepet játszik.
Kopp Mária és Skrabski Árpád magatartástudományi kutatásai igen fontos kihívása az a felismerés, hogy a civilizált országokban alapvető egészségügyi veszélyeztető tényező az adott társadalmon belüli viszonylagos szociális-gazdasági lemaradás.
Számos nemzetközi vizsgálat eredményei szerint is mind a halálozás, mind a megbetegedési arányok, mind az észlelt egészségi állapot legfontosabb előrejelzői a társadalmon belüli különbségek.
A magatartástudományi kutatás tehát túlmutat a hagyományos egészségi kockázati tényezők vizsgálatán, ezek társadalmi, pszichológiai, magatartási hátterét, meghatározóit elemzi.
(Kopp Mária)
Mi a helyzet, ha a társadalom, amiben él az ember, kissé kóros úton jár, ha a közösségi szellem beteg?
Kóros dolog-e a kívülállás?
Mit tehet az ember társadalmi egészsége érdekében?
A válasz viszonylag egyszerűnek tűnik, de megvalósítását sok minden nehezíti.
Több közéleti-közösségi civil tevékenységet kell végeznie mindenkinek, elsősorban ott, ahol él.
Beteges-e a kívülállás?
Megteheti bárki, hogy kívül marad az élete alakításán, de tudnia kell, hogy ezzel lemond élete fontos befolyásolási lehetőségéről. Sok minden múlik rajtunk, a mi élethez való hozzáállásunkon.
Sosem szabad elfelejtenünk, hogy elsősorban a magunk életére van a legnagyobb hatásunk.
A közéleti-közösségi ember részt vesz a lakóhelyén lévő közösségi eseményeken, bekapcsolódik például az egészség-klubok életébe, énekkarba, közös táncolásokba. Társasági, közös kirándulásokon töltődik fel társai között. Egy-egy finom közös főzés-sütés örömét élvezi.
Nagyon fontos itt az öröm és az élvezet hangsúlya. A háziasszonyoknak üzenem, hogy egy-egy ilyen alkalom ne legyen a tudományunk megmutatásának sikertörténete, az ún. trakta mindenki számára terhes aktusa.
Lehetőleg iktassuk ki a rivalizálásokat, a sorrendállításokat. Ki a legjobb főző-sütő? Ez irányú versenyen kívül, a hétköznapi életben ennek és a hasonló versengéseknek semmi értelme.
Ugyanis csak a közös ételek fogyasztása alatti jó hangulatnak van feltöltő, örömszerző szerepe. Vidám játékokkal oldhatjuk a hétköznapok terhes taposómalmának feszültségeit.
A közösségi ember segít a szomszédnak bevásárolni, ha arra szüksége van. Ha meglátja, hogy felfelé bandukol az emelkedőn, - különösen, ha cipekedik is, - a szomszéd, az ismerős, - felveszi a kocsijába. Vigyáz egy kis időre a szomszéd gyerekére, házára (nyugdíjas) stb. A szomszédok, ismerősök, lakótársak köszönnek egymásnak, megállnak egy kis időre és elbeszélgetnek az életről, élményeikről, bánataikról. A vigasztaló szavaktól megkönnyebbül a lélek, az öröm megosztása sokszorozódik a másik emberben is.
A legfontosabb dolgok sosem a nagy dolgokban jelennek meg, hanem a kicsinek, jelentéktelennek tartott dolgokban.
Lényeg: Részt venni mindenben, amiben csak tudunk, hogy ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk életünknek. Képességeink, tehetségeink, alkotó erőnk egy részét felajánlani a környezetünknek mindig többszörösen megtérülő befektetés!!!
Eredmény: Az emberi kapcsolatok javulása, azok örömének átélése miatt. A kölcsönös segítés biztonsága semmi mással nem helyettesíthető. Több nem kell hozzá, mint figyelem és akarat. Sok jó és erős energiát meríthetünk embertársainktól, és ugyanezzel meg is ajándékozhatjuk őket odafigyeléssel, törődéssel, közösen, egymás hasznára végzett örömet hozó munkával.