Az asztrológiai képlet alapszerkezete
A horoszkóp kör formájú. Vajon miért?
A születés és a halál állandó körforgását szimbolizálja a kör.
A kört a két tengely négy részre osztja. Ezek: az Aszcendens - Deszcendens, ( Én és a Külvilág ) és az IC. - MC. ( Otthon és az Élet célja ) tengely.
Az élet és halál közötti nagy, életciklust szeretném bemutatni.
Az Én (aszcendens) a kiinduló pontja a képletnek , amely bal oldalt, középen található. Szimbolikusan a bal oldal a női pólus. A nőben, az anyaméhben kezdődik az élet, és fejlődik a születés pillanatáig a gyermek. Ez az élet hajnala, az önálló lét kezdete, amely megrázó élmény. Elkülönül az anyjától, két szívkamrája véglegesen elválasztódik, lélegeznie kell, ha életben akar maradni, megrémül, halálfélelme van. Csak a csecs és anyjának ismerős illata jelenti számára a biztonságot.
Az aszcendens a születés pillanatában éppen felkelni látszó zodiákus jegy. Alapvetően fontos az ember életében, mert meghatározza annak beállítódását a külvilág és saját maga felé. Mit jelent ez a beállítódás?
A szülött, a zodiákus jegy elemi felosztása szerinti érzékelésre, észlelésre van elsősorban ráhangolódva. (tűz, víz, levegő, föld)
Például egy vizes aszcendensű ember; a hangulatok, érzelmek töltöttségére, sivárságára érzékeny. A tüzes; az energia-áramlásokra, melegre-hidegre, a levegős; az emberi kapcsolatokra, a földies; a van vagy nincs tapasztalatokra, a tapintási érzékletekre reagál jobban.
Az aszcendenssel szemben áll a deszcendens, mely a külvilágot jelenti. Az Asc. - Desc. tengely az én és a te világa közötti feszültséget szimbolizálja. Ez a szembenállás ellentétességet, poláris oldalt jelent, amely nem csak ellenfelet, ellenséget mutathat, de tükröt is tarthat, melyben megvizsgálhatom magam, kiegészíthet ellentétes tulajdonságaival.
Otthon ház- Életcél háza (IC.-MC.)
A képlet alapszerkezetének másik fontos része ez a tengely, amely gyakran 90 fokot zár be az előző tengellyel. A 90 fokos távolság általában is a feszültséget megkétszerezi, ilyenkor az ellenfél nem szemben áll velem, nem látom jól, csak homályosan érzékelem. Az északi, alul lévő, Asc.-Desc. alatti köríve szintén női energiákat hordozó terület. Védelmező, de szükségszerűen korlátozó, feszültség hordozó életterület az újszülött számára az otthon,( az Ic., IV. ház) ahol az élet nehézségeire készítik fel a kicsi embert. Ezek a korlátozások nehezen élhetők meg a baba számára, hiszen az anya méhében minden őt szolgálta, semmiben nem szenvedett hiányt. A kis gyermek ezután mindent szakaszosan kap, ami az életéhez nélkülözhetetlen, ételt italt, levegőt. A kellemes körülmény eléréséért kiabálnia kell, be kell tartania a napirendet, alkalmazkodnia kell a külvilághoz. Megpróbáltatás ház ez a gyermek és a szülők számára is egyaránt. A gyermek örökös korlátokat él át, a szülő kénytelen korlátozni a gyermeket a saját érdekében, mert az élet várható nehézségei miatt önfegyelmet kell tanulnia. A szülőnek el kell viselnie a korlátozásból fakadó fájdalmas sírásokat, következetesnek kell maradnia a szabályok betartásánál. Ezeket a feszült helyzeteket csak a meleg, simogató, együtt érző szülői szeretet képes oldani, mely elviselhetővé teszi a fegyelmezések szenvtelenségét. A gyermeki ragaszkodás, kedvesség lágyítja, oldja a tudatosan fel nem fogott (elhárított) szülői bűntudatot a kényszerű ridegség miatt. A gyermek kiszolgáltatott helyzetben van, képtelen önálló életre, a felnőtthöz képest kicsi és ügyetlen. Életérzésének illusztrációjaként egy nagyon ismert gyermekverset, éneket idézek:
Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok.
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa.
De ki nem nyílhatok
Csak úgy illatozok.
A dalocska ismert volta gátolja, hogy azonnal felfedezzük annak mély drámaiságát, beletörődő szomorúságát. Az a kör, életterület, amelyet szüleink számunkra kijelölnek, sokszor egy életre meghatározza későbbi mozgásterünket, - rossz esetben - bilincset, börtönt teremtenek számunkra. Nehéz ebből kitörnünk, mert magunk sem tudjuk, nem ismerjük a lehetőségeinket. Túl korán, három éves kor előtt, az "álom tudatállapot" alatt vésődött belénk, tudattalan emlékként a szülő által megjelölt cselekvési terünk (ketrecünk), amire később már nem emlékszünk nappal, csak néha álmunkban jelennek meg ezek futó álom-képek formájában.
Külvilág (deszcendens);
A szülői nyomás alóli első kitörési kísérlet a kamaszkorban van, melynek feszültsége indíttatást ad a szülői fészek elhagyására. Minél nagyobb a nyomás, annál erősebb az önállóság igénye. Meg akarják ismerni saját magukat, képességeiket, lehetőségeiket, hogy önállóak, önfenntartóak lehessenek. Eközben ellenkező nemű pár keresése során megismerhetik saját tulajdonságaikat, képességeiket, "tükörbe nézhetnek". Ez a képlet férfias pólusú, kapcsolatokat kereső oldala, melyben "megmutatom magam a külvilágnak". Ezen a ponton van a születés pillanatában éppen lenyugvó zodiákus jegy.
Az élet célja:
az MC., amely déli oldalon felül középen helyezkedik el, az élet célját, kiteljesedését, a gyerekvers hasonlatát alapul véve, a pünkösdi rózsa kinyílásának az állapotát mutatja. Ekkor az ember kiteljesedhet, képességeit megmutathatja, -jó esetben- harmonikusan beépülhet sokrétű te hetségével az emberek közé, hasznosíthatja a maga által kialakított egyéni tudását, ami lehetővé teszi számára az életben maradást, és a többiek megfizetik szolgálatait. Profi, ismeri önmagát, tudja képességei határát is.
Ez természetesen egy idealizált MC., mert nagyon kevés ember képes igazán kiteljesedni. Többnyire csak a szülők által meghatározott képben látjuk önmagunkat. Sok férfi egész életén át apjának akarja bebizonyítani életrevalóságát, dicsőséget, hírnevet szerez emberfeletti teljesítménnyel, hogy bebizonyítsa felnőttségét.
Az életcél helyett, a külvilágnak és a szülőnek való megfelelés kívánsága miatt gyakran megrekedünk egy kedvenc szerepünkben. Ilyen például az apa, anya, főnök, beosztott -szerep, általában a foglalkozások. A munkahely megszűnése azért jelent akkora traumát számunkra, mert teljes valónkat hozzákötjük egy szerephez. Az vagy, ami a foglalkozásod!? Igy nyugdíjasnak lenni nem a kiteljesedés utáni kellemes élet, annak élvezete, a közös kártya és sakk-partik öröme, az unokákkal való foglalkozás élménye, az élete során felhalmozott tudás és tapasztalat átadása, hanem a semmire sem jó keserű, magányos életérzése, amelynek romboló hatása gyorsan leépíti az embert, és korai halálhoz vezet. Soha nem késő elkezdeni életcélunk keresését! Ne legyünk lemondóak, ne nézzük a kort! A lélek nem öregszik, csak ha öregnek akarjuk látni, mert félünk az új helyzetektől, a megméretéstől. A sok ki nem élt belső energia sok testi-lelki betegségnek az alapja. Mint besűrűsödött, megkeményedett torlaszok vándorolnak először hitünkben, gondolatainkban, érzéseinkben, majd testünk érzékeny helyein befészkelik magukat, gyulladásokat, köveket, csomókat okozva benne. A testben lévő torlaszok csak műtéttel, vegyszerekkel, esetleg mágneses, elektromos stb. rezgésekkel oldhatóak. A nehéz és veszélyes beavatkozások tünetmentesítenek egy kis időre minket. Valódi gyógyulást azonban csak a kiélt, felszabadított energiák áramlása hozhat, amelyeknek a számára megfelelő mederben kell folyniuk. Ez a blokkok képzésére való hajlam jöhet a születéssel, az I-es házban lévő, egymással rossz viszonyban álló alapelvek miatt. A szülői ház túlzott gátlása vagy megengedése okozhat blokkokat, mikor első esetben gátlásossá tesz, nem élünk a lehetőségeinkkel, második esetben gátlástalanok leszünk és a féket, a korlátot a külvilág adja majd számunkra, pofonok, büntetések formájában. A VII. házból is jöhetnek gátlások, mikor a rossz gondolkodásom miatt nem vagyok hajlandó a külvilág tükrébe nézni, nem érdekel mit jeleznek felém mások. Nem változtatok beállítódásomon, viselkedésemen, gondolkodásomon, ennek következtében a bajaimat is visszahárítom a külvilágra. Én jó vagyok, jól csinálom a dolgomat, ők a rosszak, ellenem vannak!
E gyermeki viselkedés sokunk, - magamat is beleértve- alapvető bajunk.
Ezeket a nehéz problémákat egy felkészült asztrológus látja a radix- képletben, azok keletkezésének helyét, idejét képes felderíteni. A betegség soha nem a testben kezdődik, mindig a gondolkodásunk, az élethez való hozzáállásunk nem megfelelő volta az oka a bajainknak.
