Ki vagyok én?
Mi az asztrológia?
Mi állhat az USA elleni terrortámadás hátterében holisztikus szempontból?

Amint azt tapasztalhatjuk, mi emberek, úgy tűnik, olyanok vagyunk, mint az óceánon található szigetek, amelyek különállónak mutatkoznak, ám ha a víz mélyére nézünk, akkor láthatjuk, hogy közös a talapzat. Eképpen tehát valójában egy tőről származunk és végső soron az egységbe tartunk. Út közben természetesen már teljesen különböző az egyéni sors, a karma, hogy éppen most, kinek mit kell lekűzdenie ahhoz, hogy önmagát és mindent képes legyen elfogadni, szeretni. A pszichológia pedig úgy tartja, hogy van egy részünk, ami tudatos, van egy tudatalatti, és van tudattalan részünk is.

Sőt, Carl Gustav Jung korunk neves lélekbúvára bevezette a kollektív tudattalan fogalmát is. Mindez annyit jelent, hogy vannak olyan tudattartalmak, cselekedeteinknek olyan indítékai, amelyeknek az eredetével nem vagyunk tisztában, így a következményeivel sem. Ez ugyanúgy érvényes egyéni életünkben, mint kollektív csoportsorsunkban.

Például egy egész nemzet esetében, továbbá ezoterikus szempontból azzal is tisztában kell lennünk, hogy bizony ártatlanul bűnhődő ember sincs, hiszen még ha a jelen életükben vétlennek tűnő, - a leomló épületek alatt halálukat lelt - áldozatok horoszkópját elkészítenénk, akkor kiderülhetne, hogy milyen, életeken keresztül vonuló sors hozta őket ebbe a szituációba. Ha pedig úgy vizsgáljuk a dolgot, hogy miért történt mindez az amerikai nemzettel, - illetve egészen pontosan az amerikai kormánnyal, - akkor pedig tudhatjuk, hogy itt sem lehet véletlenről szó. Hiszen józan paraszti ésszel belátható, hogy még egy házasságban is, ha perpatvar van, nincs olyan, hogy csak az egyik lenne a felelős. Úgy is lehet mondani, jelen esetben az egyik 19, a másik egy híján 20.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Jegyzem meg, hogy amíg az USA és a vele összefonódó izraeli érdekkörök fenntartják a javak elosztásának aránytalanságát a világban, ugyanúgy a dúsgazdag arab országok öncélúan dőzsölnek.) Ám most vizsgáljuk meg, hogy szimbolikusan valójában mi is történt. Először is olyan épületeket, illetve intézményeket ért támadás, amelyek egyértelműen a hatalmat, a pénzt, a fegyverkezést és a kontrollt képviselik. Ha végignézzük az amerikai történelmet, és egészen pontosan az Egyesült Államok szerepét ma a világban, láthatjuk, hogy bolygónk csendőreként lép föl. Nemrégiben két országban is bombázott.

A karma a tett és következményét jelenti. Ez nem valamiféle bűntető vagy jutalmazó Jó Isten kénye-kedve szerint történik persze, hanem egyértelműen a sorstörvények rendje szerint, ami ugyanolyan működési elveket mutat, mint például a fizika törvényszerűségei. Ahogy Newton írja; egy akció, azzal ellenértékű reakciót von maga után. Az Egyesült Államok most megtapasztalhatta, - még ha önmagában elítélendő terrorcselekmény formájában is, - hogy milyen, ha valahol bombáznak. Továbbmenve azt is világosan láthatjuk, - mindenféle szimbolikus gondolkodás nélkül is, - hogy a világot rendkívül szűk gazdasági érdekcsoportok tartják

ellenőrzésük alatt, különböző álhumánus és áldemokratikus mázzal leöntve, amelynek valódi célja azonban korántsem emberséges. Azt is világosan láthatjuk, hogy a világ vezető érdekcsoportjai rendkívül hatalomvágyóak, mohók, és egoisták. Nekik érdekükben áll a fegyverkezés, a háborúk gerjesztése, és egyéb olyan jellegű tevékenységek, - példának okáért a kábítószerkereskedelem, - amelyet egyébként látszólag üldöznek. Azt is tudhatjuk, hogy az amerikai gazdaságnak kifejezetten elemi érdeke, hogy valahol a világban háborút szítson, (persze lehetőleg minél messzebb saját területeitől!) mert egyébként nem tudja megakadályozni a gazdasági recessziót. S bizony a Szent Írásból már azt is tudjuk, hogy "aki kardot ragad, az kard által vész el". Így most rendkívül fontos, hogy az pl. az USA, maga a nép, és a nép által választott kormány, ami gyakorlatilag megtestesíti a nép akaratát, képes-e kollektíven levonni a megfelelő következtetéseket, vagyis képes-e önkritikát gyakorolni.

Mindez természetesen nem mentesíti a karmikus felelősség alól azokat, ( azokat az erőket, ) akik a szörnyűségeket elkövették, hiszen az erőszak semmilyen szinten nem igazolható, azonban a világban helye van, mint ahogyan minden ami megjelenik, az a világ, sőt az Isten része. Ez mind az árnyékvilágunk! A mi közös árnyékvilágunk, az amerikaiak árnyékvilága, és egyenként azoknak a személyeknek, akiknek mindehhez közük van. Mindez tudatosításra vár. Ezt egyéni életünkben csakis önmagunk megértésével, tehát önismerettel, ezen keresztül sorsunk törvényeinek megértésével és elfogadásával érhetjük el, hisz ha elfogadjuk önmagunkat, már képesek vagyunk szeretni. Ha képesek vagyunk szeretni és elfogadni önmagunkat, akkor ugyanezt már meg tudjuk tenni másokkal is.

Nem az a cél, hogy belekavarodjunk különböző érzelmekbe, pl. gyűlöletbe, vagy önmagunk sajnálatába, hisz ez leszűkíti a tudatot, és ellentétben áll azzal, hogy a világ egy folyamatosan áramló energiaforma, ami egységben van. A cél pontosan az, hogy mindent képesek legyünk megélni önmagunkban, és ezt ugyanígy megtenni a világban is. Ha minél több ember ezt személy szerint végrehajtja, akkor várható csak nagyon-nagyon lassú, hosszú folyamat következményeképpen, hogy egy csoport is tudatára ébred mindennek, hiszen a csoport egyénekből áll. S ez a csoport lehet akár egy nemzet is, aki olyan vezetőket választ magának, akik érettebb gondolkodásúak.

S mit is jelent ez az érettebb gondolkodás? Nos alapvetően azt, amit már a '99-es napfogyatkozás jelzett, hogy egy új gondolkodásmódra, egy új szemléletmódra kellene áthangolódnunk, és ennek szellemében cselekednünk. Úgy önmagunkhoz, mint az egymáshoz és a környezetünkhöz való viszonyunkban, ami természetesen átstruktúrálja a világ működését. Ennek legfontosabb alapelve, hogy mi emberek fölismerjük, hogy szellemi és lelki lények vagyunk elsősorban, és mindennek következménye az anyag. Vagyis, hogy képesek legyünk elszakadni az egyoldalú anyagimádástól.

Ugyanakkor fölismerni azt, hogy hogy sorsunk kovácsai is vagyunk, és ezzel párhuzamosan, amit a múltunkban tettünk, azért vállalnunk kell a felelősséget. S ha már a felelősségnél tartunk, azt is világosan látnunk lehet a mai korban, hogy kívül biztonság nincs. Sőt, még szabadságot sem biztosít kívülről a demokrácia, mert szabad ember csak az lehet, aki tud szeretni, aki birtokolja az abszolút tudást. Ezt pedig megint csak nyitottsággal a szellemi részünk felé, ön és sorsismerettel érhető el. Mindezen változás szükségességét jelezte a '99-es napfogyatkozás egész világot érintő konstellációja.

Vagyis, ha a bemerevedett, elavult gondolatstruktúrák és gondolkodásmódok ( amelyek alapvetően az önzésre, a felelősség áthárítására, valamint a szellem tagadására irányulnak, ) nem alakulnak át egy közösségi, humánus tudattá, és nem kerül előtérbe a léleknek, a befelé vezető útnak a fontossága, nos akkor ehhez megint csak nem kell asztrológusnak lenni hogy belássuk, kényszerítő körülmények fogják segíteni, hogy változzunk. Sajnos fájdalmak és véráldozatok árán. S végezetül mit tehetünk Ön szerint ebben az ügyben?

Én azt gondolom, hogy leginkább azt, hogy megismeri ki-ki azt, hogy mi az életfeladata, honnan jött és hová tart, megérti, hogy miért azokhoz a szülőkhöz született, megtanulja egyrészt elfogadni őket, másrészt átdolgozza szülei mintáját, harmadrészt megérti saját személyiségét, és ugyancsak az elfogadáson keresztül megismeri azokat a karmikus kapcsolatokat, amelyekben létezik, és természetesen mindennek tükrében egyre előrébb halad abban, hogy ki is ő valójában. Vagyis egyszerűen szólva megtalálja a helyét a világban.

Mindamellett természetesen, egy ilyen katasztrófa minden érző emberből kiváltja az együttérzést, és ezt nagyon fontos megélni. Attól függően, hogy ki-ki milyen szellemi úton jár, a tudata kitisztításával, vagy éppen a mindenség befogadásával, vagy akár egy őszinte imával segíthet most. Azokért, akik már odavesztek, hogy tovább menjenek, azokért, akik hozzátartozók, és féltik önmagukat, nem értik a történteket, és persze az egész világon mindazokért, akik félnek és pánikban vannak, és nem utolsó sorban azokért, akik most a megtorláson gondolkodnak.....

Asztrológiai szempontból egyébként jól látható volt az, hogy hamarosan egy gyökeres gondolati változás következik be, ami transzformációval jár, és természetesen mindazok a külső megfelelők, amelyek a halott gondolatokhoz kapcsolódnak, ilyenkor szükségszerűen leomlanak, mint ahogyan azok a bizonyos épületek is leomlottak.

 

Az asztrológiát ismerő ember tudja, hogy a Szaturnusz az Ikrekben jár, a Nyilasban pedig a Plútó, szemben állnak egymással. A Plútó a gyökeres átalakulást jelzi, egyébként magát a terrorizmust és a bombát is ( s persze több minden mást ) na és a legfontosabbat, az árnyékvilágunkat is, az altudatot. A vele szemben álló Szaturnusz több jelentése mellett, kiemelten a struktúrát, a rendet. Ő a kozmikus vámszedő. Levegő jegyben az Ikrekben nagyon jól áll egyébként, tehát van esély, hogy alakítsuk gondolkodásunkat, azonban csak az idejétmúlt gondolatok elengedése árán.

Ha ez nem megy önként, akkor bizony megy másként. Mindez az oppozíció az Egyesült Államok egyes és hetes háza között áll fönn, vagyis az én és a külvilág kapcsolatában. Minderre a Szűzben járó Nap bekerült a horoszkóp 12-ik házába, vele szemben pedig a Halakban álló Fekete Hold hoz létre egy teljes keresztet változó jegyek között, - az USA horoszkópjára nézve -, amely a szellemi fejlődés értelmében még a tapasztalat elején jár, és mivel labilis kvadrátról van szó, a kimenetel is eléggé bizonytalan. Így hát most azt kívánhatjuk, hogy józan belátásra térjenek az érdekeltek, és lehetőleg ne erőszakkal válaszoljanak, - ami erőszakot szül, - hanem felismeréssel. Ugyanis, ha megnézzük a jövőt, láthatjuk, hogy novemberben a konstelláció "sűrűsödik", majd 2002 májusában (miután a bolygók egyike retrográd mozgást végez, s ez direktbe fordulva) újra létrehozza a 180 fokos feszültségét, amely egy válság kulminálódását hozhatja.

S nyilvánvalóan még sok más asztrológiai összetevője lehet a jelenségnek, Amerika, New York horoszkópjára nézve, azonban ennek kifejtésére most nincs bővebb lehetőség.
S még valami, amit - vélem - fontos, hogy el ne felejtsünk! A kegyelem törvénye működik! Vagyis, ha minél többen belátják, hogy az önvizsgálat a megfelelő megoldás az erőszak helyett, s ez minél nagyobb tudaterőt képvisel, úgy a gondviselés, a kozmikus törvény kegyelme mindenképp érvényesül, hogy továbbléphessünk az EGY-SÉG felé, és megtehessük azt, ami a dolgunk egyenként és közösen is itt a Földön éppen most. Talán az atlantai békés megoldást szorgalmazó tüntetés is ennek jele lehet....

2001-09-20

Kiss József Zsolt

vissza a lap tetejére

Vendégoldal
Gondolatok...
Kérdések-Válaszok
Elemzés rendelés
Letöltések
Ajánló
Kapcsolat
Kezdőlap
Aktuális